A Hokage döntése: Előrehozott Chuunin vizsga!

Ezen a napon is, mint szinte az összes többin csendes volt Konoha temetője. Csak itt-ott lehetett látni pár látogatót, akik virágokat hoztak elhunyt szeretteiknek. Ayame és Kurenai a nagy tűz szobortól nem messze álltak. A nagy szobor volt a 3. Hokage sírhelye és a hozzá közel álló személyeket a közelébe temették el. Asuma is ide tartozott, hiszen ő volt Hiruzen egyik gyereke, és végül követője.

Ayame szomorúan nézett maga elé. A kis sírkőre, ami előtte állt, az apja neve volt vésve. Arra gondolt, hogy neki még esélye se volt megismerni őt, és a gondolattól még szomorúbb lett. Szemei könnyesek lettek, s a kezében lévő kis virágcsokrot majdnem elejtette.

Ahogy így állt érezte, hogy valaki hátulról megfogja a vállát. Odapillantott, s látta, hogy Kurenai az. Bólintott, hogy tegye a virágot a sírra. Ayame összeszedte magát, lehajolt, de amikor letette a virágot, egy apró könnycsepp végigfolyt az arcán, és rácseppent a sírkőre.

„Ayame, miért sírsz? Emlékezz mit mondott erről Kyorou. Hidd el nekem, én mindig itt leszek veled, emiatt nem kell, hogy szomorú légy!” – vízhangzott egy mélyebb férfi hangja.

A lány ijedten nézett körbe, de senkit se látott. Újra a sírra pillantott, de ekkor rájött a hang gazdája csak egyetlen személy lehet. A saját apja. Végül elmosolyodott, és letörölte könnyeit.

- Gyere Ayame, induljunk! – mondta Kurenai mosolyogva.

Ayame elindult anyjával, de egyszer még visszapillantott:

- „Köszönöm.” – suttogta, majd ő is tovább sétált.

Alig telt el egy kis idő máris Shikamaruba botlottak, aki látszólag hosszú távot tett meg mire megtalálta őket:

- Valamit el kell mondanom… - lihegte.

- Shikamaru, mi történt? – döbbent le Kurenai.

- A Chuunin vizsga hamarosan elkezdődik… - válaszolta még mindig levegőért kapkodva.

- Micsoda? – csattant ki egyszerre Ayame és Kurenai.

- Gyorsan… szólnunk kell a többieknek is… - felelte.

- Mit is mondtál az előbb? – szólalt meg valaki Shikamaru háta mögött.

- Temari? - pillantott rá a lányra, aki Kyorou és Shikaichi társaságában már régóta rá vártak.

- Jobb, ha tőlem tudod, hogy nem te vagy az egyetlen, aki hamarabb értesült a hírről. Szóval nem érdemes végigfutnod az egész falut, hogy mindenki tőled tudja meg először.

„ Nem igaz… Néha olyan kedves velem, néha meg szemét… Miért csinálja ezt velem?” – gondolkodott el Shikamaru.

- Most meg mit állsz ott, mint egy faszent? Nem te mondtad, hogy siessünk? – szólt rá Temari a fiúra.

- Igen sensei, jobb lesz sietnünk, mert nekem amúgy sincs kedvem menni, és szeretnék már túl lenni rajta. – mondta mérgesen Kyorou.

- Fejezd be Kyorou! Én se tudtam befejezni az új technikám. – szólalt meg Shikaichi.

- Egy új technika? Tök jó! Remélem, legyőzöd vele az ellenfeled! – a lány szeme rögtön elkerekedett.

Shikaichi válaszolni akart a barátnőjének, de ekkor Shikamaru közbeszólt:

- Oké, oké…induljunk. – fújta ki a levegőt, majd ő is csatlakozott a többiekhez.

Nem telt bele kis idő és, hőseink már ott is voltak az aréna előtt.

- Kérem a jegyeiket! – szólt a jegypénztáros.

- Ő itt Temari, a Homok falú képviselője. – mutatott Shikamaru a lányra, aki egy hatalmas mosoly keretében integetett a jegypénztáros felé. – Ők pedig itt a tanítványaim. – folytatta, és a lányok felé mutatott. – Én pedig lennék a…

- Köszönöm a jegyét asszonyom! – mosolygott a jegyszedő, és elvette Kurenai belépőjét.

Shikamaru csak kettőt pislogott, majd követte a többieket.

- Rendben, most már bemehetnek!

A hatalmas kapu kinyílt a kis csapat előtt, ők pedig besétáltak rajta. Bent már hatalmas tömeg várta, hogy megkezdődjön a vizsga. Shikamaru, Temari és Kurenai a lelátó irányába, a három lány, pedig a küzdőtér felé vették az irányt. Az óriási téren rajtuk kívül még hat másik ninja várakozott. Szép sorba beálltak, majd a hokage beszédével meg is kezdődött a vizsga:

- Üdvözlök mindenkit az év 2. Chuunin tornáján! – kiabálta Tsunade a páholyából.

A hokage szavai hallatán a tömeg rögtön hatalmas ujjongásban tört ki. Tsunade megvárta amíg lecsendesednek, majd folytatta:

- A mai nap öt nagyszerű harcnak lehetünk szemtanúi, kilenc nagyszerű genintől, akik mind egy célért küzdenek. Egy célért, aminek elérése után már nem gyakorló ninjaként, hanem elismert chuuninként tekintenek majd rájuk. A megküzdők között hárman a villám faluból érkeztek, ezért őket külön is üdvözöljük! – mondta, s a három szóban forgó személy közül kettő elkezdett integetni a nézőknek, akik hatalmas tapsviharral üdvözölték őket:

- Te meg miért nem integetsz Raiden? – szólalt meg kíváncsian az egyikük.

- Hányszor mondjam még el, hogy engem teljesen hidegen hagy ez az egész kóceráj? Nem érdekel holmi kis chuunin vizsga! – ordította le társát a fiú.

- Akkor mégis minek jöttél velünk? – piszkálta tovább Raident.

- Jobb, ha békén hagyod Raiyuku! Megszokhattad már, hogy ilyen makacs! – szólalt meg egy nyugodt nőies hang.

- Kaminari? – nézett föl Raiyuku.

- Látom ti testvérek csak folyton veszekedni tudtok, de azért lány létedre nem kéne mindig hangoskodnod. – tanácsolta Raiyukunak az idősebb társa.

- Tudom Kaminari, de akkor is olyan illetlenség volt tőle. – jött a válasz érvelően.

- Talán ha nem így közölted volna vele… - mondta unottan Kaminari, aki látszólag már megunta társai jobb útra való térítését, és inkább a hokage szavaira figyelt:

- Kezdődjön el tehát a harc, és derüljön ki, hogy a mai nap ki lesz a legjobb! – hallatszott a nyitóbeszéd utolsó mondata.

A lelátón újra hatalmas tapssal jutalmazták a nézők a hallottakat. Tsunade leült a székébe, és várta, hogy az események folytatódjanak. Mellette, tőle baloldalra ült a raikage, aki mosolyogva figyelte a küzdőtéren álló genineket, jobbra pedig két képezettebb ninja állt. Arcukat egy maszk takarta el, hátukon pedig egy nagy katanát viseltek. Az ANBU osztaghoz tartoztak, ők voltak a hokage testőrei.

Egyikük kissé odahajolt Tsunadéhoz, majd suttogva megszólalt:

- Nem kéne már a szabályokat ismertetni? – kérdezte a nő.

- Az már nem az én feladatom! – válaszolta a hokage kissé morcosan.

- Tenten, te is tudhatod, hogy a szabályokat mindig a vizsgabíró mondja el, nem emlékszel? – szólalt meg a másik testőr is.

- Ne emlékeztess arra a szörnyű harcomra, Neji! Akkor még olyan béna voltam… – akadt ki Tenten.

- Ugyan már, azóta sokkal erősebb lettél! – bíztatta a férfi mosolyogva, és megfogta a társa vállát.

- Köszönöm! – mosolygott vissza a nő, majd megérintette a férfi kezét.

- Most pedig következzen a szabályok ismertetése, amit nem más, mint a nagyszerű vizsgabíró, Gakuto Tadashi fog elmondani. – folytatta Tsunade.

Ahogy ezt meghallotta a férfi, rögtön elteleportált az emelvényről le a küzdőtérre, és belekezdett a mondandójába:

- Üdvözlök mindenkit a Chuunin vizsgán! Azért jöttem, hogy elmondjam nektek a szabályokat, és felügyeljem a küzdelmeket! – kezdett bele Tadashi, de ekkor észrevette, hogy valaki jelentkezik:

- Megkérdezhetem, hogy miért nincsenek elődöntők? – szólalt meg Shikaichi kíváncsian.

- Ahogy ti is látjátok, összesen csak kilencen vagytok, ezért nincs szükségünk selejtezőkre. Most rögtön a döntők fognak folyni! – válaszolta.

- Micsoda? Az nem lehet, hiszen úgy volt, hogy több forduló lesz! – akadt ki Raiyuku.

- Sajnálom, de már nem tudunk változtatni. A hokage döntése ez volt, és mi nekünk ezt kell követni! – mondta Tadashi. – Nos, erre az öt mérkőzésre a következő szabályok fognak vonatkozni. Az első és legfontosabb, hogy 1-1 elleni harcok lesznek. A küzdelem addig tart, amíg az egyik ellenfél föl nem adja, vagy össze nem esik. Abban az esetben, ha az egyik küzdőfél meghal, szintén érvényes a mérkőzés, és egyértelműen a túlélő nyeri meg. A küzdelem során bármilyen jutsu alkalmazható, nincs megtiltva semmise. Ennyit a szabályokról. Most pedig elmondom az első mérkőzés résztvevőit. – folytatta a férfi, majd egy lapot vett elő, amit egy darabig tanulmányozott.

- Sok szerencsét! – suttogta Shikaichi Kyorounak.

- Neked is! – kacsintott a társa, de a vizsgabíró szavai megszakította beszélgetésüket:

- Az első mérkőzés résztvevői Hyuuga Toshiro és Kaminari. Lépjenek előre, a többiek pedig a lelátón várakozzanak! – adta ki a parancsot a vizsgáztató.

A két szólított személy ottmaradt a küzdőtéren a többi ninja pedig elhagyta a terepet. Egymással szemben fölálltak, majd a bíró intett, és ezennel el is kezdődött az első mérkőzés:

- Byakugan! – kiáltotta a Toshiro, majd a szemei körül kidülledtek erei.

- Szóval egy Hyuuga az ellenfelem, jobb lesz vigyázni. – szólalt meg Kaminari, majd két szúrófegyvert rántott elő. Egy párszor megforgatta a levegőben, majd fölvette a támadóállást.

- Ezzel akarsz megállítani? – kérdezte Toshiro szinte nevetve, és megindult ellenfele felé.

Kaminari válasz helyett a földbe szúrta fegyverét, majd kézjeleket formált, amiknek hatására a föld elkezdett remegni.

A fiú idegesen nézett jobbra-balra, de nem tudott mit tenni, a föld egyre jobban rázkódott alatta. Az egyre növekvő porfelhőben már nem bírta tovább, majd összecsuklott.

- Még nem végeztünk! – kiabálta ellenfele, kezében pedig a másik fegyverével támadott, ami villámokat szórt.

Toshiro még mindig a földön feküdt, meg se mozdult.

- Ennyi volt? – kérdezte Kaminari meglepődötten, de ekkor érezte, hogy valaki hátba üti.

- Azt hitted föladtam? – szólalt meg Toshiro a háta mögött, miközben a földön fekvő klónja eltűnt.

- Egy árnyék klón? – lepődött meg a lány a földön. – Rendben! Nem játszadozok veled többet! – mondta határozottan, majd elteleportált a földbeszúrt tőrhöz, és egy mozdulattal kihúzta. Amint megtette a földrengés is alábbmaradt.

- Mit szólnál, mondjuk egy kis mennydörgéshez? – folytatta, és fegyvere körül egyre jobban növekedett a villám chakrája. Végül egy hatalmas gömbbé alakult, és ezzel támadott a fiúra.

Toshiro képtelen volt kikerülni a támadást, a villámok összerázták a testét, és eszméletlenül esett össze.

- Hyuuga Toshiro nem képes továbbfolytatni a harcot! Az első mérkőzés győztese Kaminari! -

jelentette ki a vizsgabíró.

- Micsoda harc volt! – álmélkodott Shikaichi.

- Nagyon ügyes voltál Toshiro! – lehetett hallani a közelben egy meghatódott férfi hangját.

- Rock Lee? – lepődött meg Shikamaru.

- Igen! – válaszolta még könnyeivel áztatva.

A férfi mellett két másik ninja is feltűnt. Egyikük egy lány volt, akinek barna színű fölül kontyolt haja, és barna szeme volt. A másik, pedig egy fiú, fekete nagy szemekkel, és fekete hajjal.

- Üdv, a nevem Kantana! – mutatkozott be a lány. – Ő itt a csapattársam, Iwao. – mutatott a fiúra. – Ő, pedig Lee-sensei! – majd a férfira.

- Toshiro kikapott, de én majd megmutatom, hogy sokkal erősebb ninják is vannak ebben a csapatban! – szólalt meg társa határozottan.

- Igen, te vagy a legjobb ninja a csapatban! – válaszolta tanára, majd ökölbeszorította a kezét, és hüvelykujját szabadon hagyva, fogcsillogtatva mutatta ki diákja felé egyetértését.

- Lee-sensei, te vagy a legeslegjobb tanár a világon! – mondta Iwao meghatódottan.

- Iwao, te pedig a legeslegjobb diákom! – szólt meg Lee szintén könnyeivel küszködve, majd egymás ölébe borultak.

A többiek nem igazán értették a pár viselkedését, csak értetlenül figyelték az eseményeket.

Eközben Ayame még mindig egy helyre figyelt. A küzdőtérre, ahol Kaminari örömittasan nézte legyőzött ellenfelét. Belegondolni is rettegett, hogy egy ilyen ninjával mérje össze tudását…

- A következő küzdelem résztvevői… - szólalt meg a vizsgabíró.

- „Neee, csak ne én legyek…” – gondolta ijedten a lány, de ekkor a bíró befejezte a mondatát:

-… Sarutobi Ayame és Raiden! Kérem, jöjjenek le a küzdőtérre!

A fiú nem hezitált rögtön lent termett, és már csak az ellenfelére várt.

- Ayame, minden rendbe lesz, nem kell félned! – bíztatta Shikamaru a lányt.

A lány csak bólintott, majd ő is elteleportált.

- „Igen, bármi áron is, de megvédem őt, ha komolyabb baja esik…” – gondolta a férfi, majd ő is feszülten figyelte a küzdőtéren zajló eseményeket.

A következő rész tartalmából: Két elszánt harcos egymással szemben. Összecsördülő fegyverek. Vajon ki bírja tovább?