Üdvözöllek a Naruto egyik fanficével foglalkozó oldalán, a Konoha's future. gp-n! Az oldalon megtalálod a Konoha's future címre keresztelt fanficet, a történet bevezetőjét, és szereplői jellemzését! Ezenfelül extra olvasnivalók is vannak a honlapon: további fanficeim is helyet kaptak az oldalon.
Gyere, és merülj el, Shikaichi, Kyorou és Ayame kalandos életében!
Work in progress...
A következő fanfic: Cím: Soulmate - A társlélek
2.-ik fejezet Anime: vegyes Megjelenés: egyenlőre bizonytalan
Kis csapatunk végre beért Konohába, és hogy kipihenjék fáradalmaikat, egyből az étterem felé vették az irányt. Ahogy így sétáltak Shikamaru hátranyúlt a zsebébe, és elővette az öngyújtóját, és egy doboz cigit. Kivett egy szálat a dobozból, és a szájába tette, majd az öngyújtóval párszor próbálkozott mire pirosas lángja meg nem égette a dohány végét.
Persze Kyorou nem tudta szó nélkül hagyni a történteket:
- Sensei, ezt most komolyan gondoltad? – mondta mérgesen.
- Csak idő kérdése és megszokod. – válaszolta Shikamaru, miközben Kyoroura pillantott.
- Khöm – khöm! Ettől könnyezik a szemem, és szörnyű szaga van! – mondta Shikaichi köhögve.
Ayame nem szólt semmit. Valószínűleg ő már megszokta tanára káros szenvedélyét.
- Végre megérkeztünk! – jelentette ki Shikamaru.
- Akamichi barbecou. – olvasta az ajtó fölött lévő táblát Kyorou, majd mind a hárman beléptek.
Bent egy termetes vörös hajú férfi várta őket.
- Ez a köv… - szólalt meg Kyorou, de nem tudta befejezni, mert Shikamaru a szájára tette a kezét.
- Előtte tabu kimondani ezt a szót! – szólt rá.
- Mondtál valamit? – kérdezte az étterem tulajdonosa.
- Semmi, semmi különöset, Chouji! – válaszolta zavartan Shikamaru.
- Rendben! Akkor foglaljatok helyet!
Hőseink leültek az egyik asztalhoz, és nem sokkal később már érezni lehetett a sült hús illatát.
- Itadakimasu! – kiáltotta Kyorou, majd két kézzel nekirontott az ételnek.
- Rengeteget eszel Kyorou! A végén még elhízol! – szólt rá Shikaichi.
„Valóban. Most már értem miért mondta Choujinak Asuma, hogy jobb lenne fogyóznia. Mennyi pénzbe fog ez nekem kerülni? Ráadásul még meg se látszik rajta.” – gondolta Shikamaru.
Végül mindenki jóllakott, és a fizetésre került a sor.
„Képtelenség, hogy innen teli pénztárcával távozzak” – gondolta csüggedten Shikamaru.
- És a végösszeg… - mondta Chouji – Mivel a legjobb barátom vagy, nem kell fizetned érte semmit!
- Köszönöm Chouji! Rendes barát vagy! – válaszolta Shikamaru.
- Köszönjük az ételt! Majd jövünk máskor is! – búcsúzott el Shikaichi.
„Huh, ezt most megúsztam, de legközelebb biztos nem lesz ekkora szerencsém...” – gondolta megkönnyebbülten Shikamaru, majd mind a hárman kiléptek az ajtón.
- Azt hiszem mára ennyi volt. Későre jár, és még van egy kis elintéznivalóm! Holnap találkozunk! – köszönt el Shikamaru, majd elindult a másik irányba.
- Azt hiszem én is megyek! Sziasztok! – Ayame hazafelé indult.
- Elintézni valója van? – kérdezte Shikaichi.
- Muszáj nekünk is tudnunk erről. Előttünk nem lehet titka. Gyere Shikaichi, kiderítjük! – mondta Kyorou, majd megfogta a társa kezét, és elindult.
Hamar kiszúrták a tanárukat a tömegben. Shikaichi és Kyorou pedig követte őt. Shikamaru első útja egy butikhoz vezetett. Belépett az ajtón, a két lány pedig elrejtőzött az épület előtt lévő hatalmas virágcserép mögött. Innen hallgatták a bentről kiszűrődő hangokat.
- Most érdemes vásárolni! Ilyenkor a legszebbek! – mondta valaki odabent.
- Köszönöm Ino! – válaszolta feltehetően Shikamaru.
Amikor kilépett az ajtón egy nagy virágcsokor volt a kezében. Shikaichi és Kyorou kíváncsisága csak egyre nőtt, így tovább követték őt.
- Vajon mire kell neki a virág? – kérdezte Shikaichi.
- Már én is szeretném tudni! – válaszolta Kyorou.
Shikamaru következő állomása egyenesen Konoha főkapujához vezetett, ahol már valaki várta őt.
„Ki lehet ez a nő? Talán sensei szerelme? Végre megtudtam valami izgalmasat a tanárunkról!” – gondolta Kyorou.
- Üdvözöllek újra Konohában! – köszönt Shikamaru. – Gondoltam kedveskedek neked egy csokor virággal! – mondta, de ekkor…
- Vigyázz! A hátad mögött! – kiáltotta a nő, és elővette méretes fegyverét, majd lesújtott vele.
- Temari! – mondta Shikamaru, de ekkor már késő volt. A szélhullám darabokra szaggatta a kezében lévő virágot.
- Huh! Csak pár kölyök volt! – állapította meg Temari.
Shikamaru hátranézett, és mérgesen vette észre a tanítványait:
- Ti meg mit csináltok itt? Elrontottátok a randim! Holnap mind a hárman korán reggel küldetésre mentek! – mondta idegesen.
- Hehe! Ilyennek se láttalak még az elmúlt 14 évben! – nevetett Temari.
Végül ez a nap nem túl szerencsésen végződött a kis geninek számára, és szomorúan kullogtak hazafelé.
A következő rész tartalmából: A múltban sokszor kegyetlen dolgok történnek, de néha olyanoktól kapjuk a lelki támaszt, akikre eddig nem is számítottunk. Vajon ki lesz ez a személy?